Civil szervezetek

Megvalósítás előtt

• Az Artemisszió Alapítvány interkulturális kompetenciafejlesztést célzó tréninget kívánt indítani az egészségügyi dolgozók számára. Kutatásunk az ellátórendszer problémáit foglalta össze illetve a munkavégzés során felbukkanó nehézségeket azonosított. Az eredmények alapján a célcsoport igényeihez kitűnően illeszkedő képzési csomag került kialakításra.
• Az Utópia Civil Egyesület társadalmi célú üzeneteket kívánt eljuttatni az esélyegyenlőség témaköre iránt kevésbé fogékony célcsoporthoz. Fókuszcsoport segítségével a kampány keretében használni kívánt szlogeneket teszteltük. Az eredmények alapján nyilvánvalóvá vált, hogy milyen megfogalmazás segíti leginkább a kívánt hatás elérését.
• A Megálló csoport megbízásából munkatársainak támogatták a józsefvárosi Magdolna negyedben élő szerhasználó és veszélyeztetett fiatalok életmódjának és életkörülményeinek vizsgálatát. Az eredmények révén a helyi szervezetek megbízható információhoz jutottak a célcsoportba tartozókról, így az igényekhez illeszkedő szolgáltatást tudtak kialakítani.

Megvalósítás közben

• A KözösALAPON a magyarországi közösségi alapítványok fejlődését hosszútávon támogató országos program. A program munkatársai 2015-ben kezdtek el dolgozni a közösségi alapítványok létrehozása iránt érdeklődő helyi csoportokkal. A közös munkának ez a szakasza úgy zárult le, hogy a támogatói munkának köszönhetően a bejegyzett közösségi alapítványok száma négyre emelkedett Magyarországon. Ennek az időszaknak az értékelését végeztük el 2017 tavaszán. A kutatási beszámoló elérhető itt.
• Az Open Society Initiative for Europe (OSIFE) megbízásából a hazai civil szervezetek társadalmi bázis építését támogató program időközi értékelését végeztük el. A kvalitatív és kvantitatív technikákon alapuló kutatás során ismertté váltak a program erősségei és gyengeségei. Erre az információra építve a HOLO. kutatói a kezdeményezés fejlesztését célzó javaslatokat fogalmaztak meg. 
• A Foresee Kutatócsoportot támogató vizsgálattal, amelyre az ALTERNATIVE nemzetközi program keretében került sor, arra kerestük a választ, hogy a konfliktusban érintettek és a mediátorok közötti kapcsolat és bizalom kialakítását milyen tényezők akadályozzák és támogatják. Az eredmények nem csak a konkrét projekten belül hasznosultak, a feltárt tudás folyamatosan segíti a mediátorok munkáját a kutatás lezárulása után is.

Megvalósítás után

• Az Adj Hangot Egyesület programjának keretében börtönrádiót hoztak létre és működtetek fegyintézetekben élők. Hatásmérésünk során a program (elsősorban) hallgatottságban mérhető eredményességét mértük, egyúttal a börtönrádióval kapcsolatos igényeket és visszajelzéseket is összegyűjtöttük.
• Az állami gondozásból kilépett fiatalok lakhatását támogató Lakmusz program hatásmérését Pécs és Komló városában valósítottuk meg. A program vizsgálat során sikerrel azonosítottuk a célok megvalósítását akadályozó tényezőket és a kezdeményezésben érintett szervezetek közötti együttműködés nehézségeit.
• A Roma Integráció Évtized Program Titkársága megbízásából a hazai, roma integrációt célzó kezdeményezésekről gyűjtöttünk információt. Az eredmények alapján választottuk ki azokat a jó gyakorlatokat, amelyek bizonyíthatóan átlátható és eredményes módon valósultak meg.

Oktatási és állami intézmények

Megvalósítás előtt

• A „Kisgyermekkori nevelés támogatása” (EFOP-3.1.1) programhoz kapcsolódó kutatás keretében képet alkothattunk a 0-3 éves korosztály számára biztosított alapellátásokról, szolgáltatásokról, a szolgáltatók és intézmények sajátosságairól a napközbeni ellátás területén. Az eredmények az ellátórendszer átalakítását célzó intézkedéseket támogatták.
• A nemzetközi partnerekkel zajló COREPOL program keretében a rendőrök és a romák között kialakuló konfliktusokról és azok megoldási lehetőségeiről gyűjtöttünk információt. A két éves futamidejű kutatás során nyert adatok a Rendészettudományi Főiskola képzési anyagának a kialakításához járultak hozzá.
• A "Kríziskezelő szolgálatok fejlesztése" (EFOP-1.2.4) program keretében a gyermekvédelmi jelzőrendszer erősségeire és gyengeségeire koncentráló viszgálatot bonyolítottunk le. Az eredmények ismeretében kerül sor annak annak a tananyagnak a kialakítására, amely a jelzőrendszerben dolgozók számára lesz a későbbiekben elérhető. 

Megvalósítás közben

• A hazai tehetséggondozás, tehetségfejlesztés hazai szervezeti struktúrájáról és gyakorlatáról kaptunk átfogó képet a kvantitatív és kvalitatív elemeket ötvöző kutatásról, amely a Család-, Ifjúság és- Népesedéspolitikai Intézet megbízásából zajlott le. Az eredmények ismeretében a tehetséggondozás rendszerének fejlesztése valósítható meg.
• Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatala megbízásából vizsgáltuk, hogy az esélyegyenlőséget előíró törvényi szabályozásnak eleget tettek-e a felsőoktatási intézmények. A hatásmérés során a fogyatékos hallgatókat akadályozó/támogató tényezőkről is információt gyűjtöttünk. Az eredmények alapján a szabályozás változtatását célzó javaslatokat fogalmaztunk meg.
• Munkatársainak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap időközi értékelését végezték el. Az elemző munka során nem projekt, hanem program szintű átvilágítás történt. Az elemző tanulmány nem csak a társadalmi, politikai és jogi kontextust ismerteti, hanem (többek között) a program hatékonyságával, relevanciájával, koherenciájával és fenntarthatóságával kapcsolatos információkat is közöl. 

Megvalósítás után

• A Belügyminisztérium Támogatás-koordinációs Főosztályának megbízásából az Európai Integrációs Alap és az Európai Menekültügyi Alap által a 2011-2013. évek allokációjának terhére finanszírozott programok hatásmérését végeztük el. Az eredmények általános értékelést tettek lehetővé, de a következő évek pályázati kiírási gyakorlatát is befolyásolták. 
• Munkatársaink segítségével valósult meg a fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje című kiemelt projekt (TÁMOP 5.6.3) hatását mérő kutatás.
• Az IHM – ITP – 12 pályázaton nyert kisebbségi önkormányzatok körében végeztünk hatásmérést. Az adatfelvétel célja az volt, hogy segítségével a kiíró átfogó képet kapjon az informatikai támogatást biztosító pályázat eredményességéről, az esetlegesen felmerülő problémákról valamint a célcsoport számítógép-, és internet használati szokásairól.

„Kombinációk”

• A HOLO tagjai a Svájci Hozzájárulás keretében megvalósított SH/9/1/1 számú „Többszintű Közösségi Rendőrségi Hálózat az együttműködés alapú bűnmegelőzésért” című projekt hatásvizsgálatát támogatták a Belügyminisztérium felkérésére. A megvalósítás előtt és után 2000-2000 fős mintán vizsgáltuk, hogy a program milyen változást ért el a célcsoport körében.
• Több képzési programot (pl. TÁMOP 5.3.8, TÁMOP 5.3.10) menet közben, többször vizsgáltuk nagy mintás, kérdőíves kutatásokkal. A vizsgálatok során a célcsoport helyzetét, igényeit és a biztosítani kívánt szolgáltatás jellemzőit határoztuk meg, ezen túlmenően az elért eredményekről adtunk visszajelzést.

Üzleti szervezetek

A HOLO tagjai üzleti szervezetek hatásmérését is támogatták. Az alábbiakban azokat a partnereket soroljuk fel, akikkel az elmúlt években együtt dolgoztunk: Alstom Magyarország, Café PR, Coca-Cola Magyarország, dm-drogerie markt, Dreher Sörgyárak Zrt., E.ON Magyarország, Magyar Posta, OTP Bank, Raiffeisen Bank, SPAR Magyarország, Videoton

Képzések

A Mozaik Hub szervezésében, évente több alkalommal kerül sor arra a hatásméréssel foglalkozó workshop-ra, amely civil szervezetek számára térítésmentesen elérhető. A találkozók során a hatásmérés szükségességére és hozadékaira koncentrálunk, beszélgetünk a civil szervezetek sikerességének kritériumairól és körbejárjuk a monitoring és evaluáció kérdéskörét. Kitérünk arra, hogy miért fontos logikai modellben gondolkodni és stakeholder térképet készíteni a hatásmérés során. Az esemény aktuálisan meghirdetett időpontjairól itt található információ.

Az Impact Academy egy féléves komplex program, amely a nemzetközi és magyar szakértők által tartott interaktív képzésből, két közösségi eseményből és egy, a hazai szereplőket a társadalmi hatásmérésre inspiráló multi-média platform létrehozásából áll. A képzés során a résztvevők nem csak a hatásmérés elméletével, és stratégiai részével ismerkednek meg, hanem testreszabott eszközök segítségével támogatást kapnak a saját mérési rendszerük kialakítására és gyakorlati bevezetésére.

Mi az a hatásmérés?

Hatásmérés segítségével egy szervezet adatokon alapuló visszajelzést kaphat tevékenységének sikerességéről. Nem csak a belső munkatársak, hanem a célcsoportba tartozók és a partnerek is rálátást nyerhetnek arra, hogy a kitűzött célt – azaz a kívánatosnak tartott társadalmi változást – mennyiben sikerült elérni. A hatásmérés adatai alapján ráadásul azonosíthatóvá válnak azok a területek, ahol változtatásra, fejlesztésre van lehetőség.

A hatásmérés sokszor az értékelés (monitoring, evaluáció) eszköztárára és megközelítésére épít úgy, hogy célzottan a közép-, vagy hosszútávon érvényesülő társadalmi hatás feltérképezésére is vállalkozik. 

A hatásmérésnek köszönhetően 

• a működésről és annak hatásairól objektív, megbízható adatokon alapuló visszajelzést kapnak a szervezeti vezetők,
• meghatározhatóvá válik, hogy mit és hogyan érdemes változtatni a nagyobb sikeresség érdekében,
• feltérképezhetővé válik, hogy miként érhető el költséghatékonyság már rövidtávon is,
• az eredmények befelé és kifelé is kommunikálható válnak,
• a munkatársak, támogatók és partnerek bizalma megerősödik,
• végeredményben a szervezet hitelessége nő.

Tudástár

Képzéseken használt és publikusan elérhető prezentációk

• Mozaik Hub hatásmérésre fókuszló képzéseinek prezentációja (Csernov Mircea - Héra Gábor) (Feltöltés alatt)
• C.O.R.E. hálózatépítést célzó program civil szervezeteinek tartott workshop prezentációja (Héra Gábor)
• Az Impact Academy hatásmérés képzési moduljához kapcsolódi prezentáció (Lévai Gábor)

Hatásmérést célzó mérések civil szervezetek körében

• Bagázs
• KÖSZSZ
• InDaHouse
• SOS Gyermekfalu

Hatásméréssel foglalkozó magyar szakirodalom

• az OFA módszertani kézikönyve
• Kormos Dóra: Módszertani ajánlások és azok gyakorlati megvalósítása a magyar nonprofit szektorban
• Pavluska Valéria: Teljesítménymérés és teljesítményértékelés a nonprofit szervezetekben
• Major Klára: Hatásvizsgálati kézikönyv

Civilek hatásmérésével foglalkozó angol nyelvű szakirodalom

• Herman, D. R. - Renz O. D. (2004) Doing Things Right: Effectivenessin Local Nonprofit Organizations, A Panel Study, Public Administration Review, 64(6). 694-704.
• Herman, D. R. (1990) Methodological Issues in Studying the Effectiveness of Nongovernmental and Nonprofit Organizations, Nonprofit and Voluntary Sector Quarterly, 19(3). 293-306.
• Epstein, M. J. - Yuthas, K. (2014) Measuring and Improving Social Impacts. A Guide for Nonprofits, Companies, and Impact Investors. San Francisco: Berrett-Koehler Publisher. 

Mit nyújtunk?

Munkánk során arra törekszünk, hogy a hatásmérésre igényt tartó partnerünket folyamatosan támogassuk, biztosítva a(z)

1. Igényfelmérést:

   Sokat segít a hatásmérés tervezésében, ha már egy kérdés felbukkanásakor vagy egy probléma megjelenésekor lehetőségünk van személyesen egyeztetni partnereinkkel. Már ekkor feltérképezhető, hogy a felmerült igényekre milyen módszerekkel, milyen idő-, és költségkeret mellett tudunk reagálni. A személyes találkozás segítségével tisztázhatjuk a felkínált adatgyűjtési módszerek nyújtotta lehetőségeket és korlátokat is.

2. Adatgyűjtés megszervezését és lebonyolítását:

   Szolgáltatás csomagunkban megtalálhatóak a hagyományosnak tekinthető társadalomtudományi módszerek. Kérdőív segítségével nagyobb sokaság körében tudunk információt gyűjteni; felkeresve akár néhány tucat, de akár több ezer válaszadót is. Interjúk segítségével általában kevesebb emberrel lépünk kapcsolatba, ugyanakkor ennek a módszernek az alkalmazásával az attitűdök, benyomások és értékek-ítéletek kitűnően megismerhetőek. Az interjúknak számos típusa van, így sor kerülhet (többek között) szakértői-, életút, struktúrált és nem struktúrált interjúk lebonyolítására. A hatásvizsgálatok során fontos szerepet tölt be a dokumentumelemzés is. Ekkor a már rendelkezésre álló adatokat, dokumentumokat és egyéb adatforrásokat tekintünk át, rendszerezünk és elemzünk. Hatásmérés keretében ezen túlmenően tipikusan fókuszcsoportos vizsgálatokat szervezünk. A módszer előnye, hogy a beszélgetést gerjeszti, az érdeklődést jobban fenntartja több ember együttes részvétele. A közös interakciók olyan ismereteket hozhatnak felszínre, melyek a hagyományos interjúk során nem kerülnének a kutató látóterébe.

   Célunk az, hogy az adott megrendelés jellemzőihez illeszkedő innovatív – akár kizárólagosan az adott hatásmérés paramétereihez illeszkedő – kutatási eszközöket is fel tudjunk kínálni partnereinknek.

3. Elemzést, értékelést:

   Az összegyűjtött adatok rendszerezése után kerül sor az elemzésre, amely folyamat végén könnyen érthető, rövid, tömör és egyszerű formában foglaljuk össze a hatásmérés eredményeit. Minden esetben törekszünk arra, hogy partnerünkkel közösen értékeljük az eredményeket, lehetőséget biztosítva a felmerült kérdések személyes megválaszolására is. Csak az igényelt kiegészítések, fejlesztések után kerül sor az elemzés tapasztalatait összefoglaló dokumentumok átadására.

4. Tanácsadást:

   Célunk az, hogy lehetővé váljon a felmerült eredmények gyakorlatba történő átültetése. Ennek érdekében a megvalósító szervezetnek praktikus, az eredeti célokat, a rendelkezésre álló kapacitásokat és a költség-hatékonyság követelményeit figyelembe vevő tanácsadást biztosítunk.